Finite Element Analysis of Size Effect for Forming-Limit Curves

Nowadays, finite element (FE) methods are widely used for the analysis of Body in White parts production. An FE software applies the forming-limit diagram to predict the failure of the sheet metal. There are many new materials for weight reduction; for these new materials, the determination of forming-limit curves (FLC) is important to studying formability issues. There are some cases where the available material for the measurements is not enough or due to some specific measurement parameter, the standard test specimen cannot be used. In these cases, the geometry of the test pieces and the testing equipment should be reduced. In this paper, the material card for DC05 (1.0312) steel was determined based on a tensile test and the Nakajima test. With the material card, simulations were performed to investigate the size effect of the hemispherical punch used for Nakajima forming method. Based on the simulations, the difference between the FLC-s (determined with different equipment) was found to be negligible

A mérethatás végeselemes vizsgálata az alakítási határgörbék felvételénél

Napjainkban az autóipari lemezalkatrészek gyártástechnológiájának tervezése összeforrt a végeselemes modellező szoftverek alkalmazásával. E szoftverek az alakítás során létrejövő határállapotok definiálására az alakítási határgörbét alkalmazzák, így ennek meghatározása elengedhetetlenné vált a folyamatosan fejlesztett új anyagok esetén is. Vannak olyan esetek, amikor a megfelelő mennyiségű alapanyag vagy egyéb különleges vizsgálati körülmények miatt a szabványosított geometriájú szerszámokkal nincs lehetőség a vizsgálat elvégzésére. Ezekben az esetekben a vizsgálóberendezést arányosan redukált méretekkel alkalmazzák. Cikkemben a DC05 (1.0312) anyagminőségen elvégzett szakítóvizsgálat, valamint Nakajima-féle alakíthatósági vizsgálat alapján meghatározott anyagkártya segítségével szimulációkat állítok össze az alakítási diagram felvételéhez szükséges berendezésnél a mérethatás vizsgálatára. A különböző, arányosan csökkentett méretekkel rendelkező berendezésen adott lemezvastagság mellett felvett alakítási határgörbék között az eltérés elhanyagolhatónak adódott

Electrophysiological Correlates of Learning-Induced Modulation of Visual Motion Processing in Humans

Training on a visual task leads to increased perceptual and neural responses to visual features that were attended during training as well as decreased responses to neglected distractor features. However, the time course of these attention-based modulations of neural sensitivity for visual features has not been investigated before. Here we measured event related potentials (ERP) in response to motion stimuli with different coherence levels before and after training on a speed discrimination task requiring object-based attentional selection of one of the two competing motion stimuli. We found that two peaks on the ERP waveform were modulated by the strength of the coherent motion signal; the response amplitude associated with motion directions that were neglected during training was smaller than the response amplitude associated with motion directions that were attended during training. The first peak of motion coherence-dependent modulation of the ERP responses was at 300 ms after stimulus onset and it was most pronounced over the occipitotemporal cortex. The second peak was around 500 ms and was focused over the parietal cortex. A control experiment suggests that the earlier motion coherence-related response modulation reflects the extraction of the coherent motion signal whereas the later peak might index accumulation and readout of motion signals by parietal decision mechanisms. These findings suggest that attention-based learning affects neural responses both at the sensory and decision processing stages

Nagyszilárdságú alumíniumok alakíthatóságának elemzése

Absztrakt: Az autóipari anyagok és technológiák fejlesztését, az utóbbi néhány évtizedben, alapvetően befolyásolták az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások. Ezen törekvés kielégítésének egyik lehetősége a járművek tömegének redukálásával elérhető károsanyag kibocsájtás csökkenése. A tömegcsökkentés viszont nem járhat együtt a biztonsági elvárások csökkenésével, ezért a felhasznált anyagok szilárdságát növelni kell. Az alumínium, az acélhoz viszonyított kisebb sűrűsége által, megoldást jelenthet a tömegcsökkentés tekintetében. Az utasbiztonsági előírások miatt azonban, ezen a területen csak a nagyszilárdságú ötvözött alumínium lemezek jöhetnek szóba melyeknél a nagy szilárdsági tulajdonságokhoz viszonylag korlátozott alakíthatósági tulajdonságok tartoznak. Ez a kis alakváltozó képesség komoly műszaki kihívás elé állítja a karosszéria elemek alakadásával foglalkozó mérnököket. Publikációmban ezen ellentmondás feloldására kifejlesztett ún. HFQ™ eljárás bemutatását tűztem ki célul. Abstract: In the past 10 years the developments of automotive materials and technologies have been influenced by the environmental regulations. Reducing the mass of vehicles is important to reduce the carbon dioxide emission. In order not to break the safety standards with the mass reduction, the strength of the used materials should be increased. The density of aluminium alloys is lower than that of steels, which is positive for weight reduction. In order not to break the safety standards with the mass reduction, the strength of the used aluminium alloys should be increased, therefore the modem alloys have higher strength. However, due their different alloying elements and the rigid disperse precipitates phase they create, the ductility of these materials is not so good. The bad formability is a serious technical challenge for automotive engineers. Because of this, the objective of this paper is to present the newest HFQ™ process that solve this problem

Nagyszilárdságú alumíniumok alakíthatóságának elemzése

In the past 10 years the developments of automotive materials and technologies have been influenced by the environmental regulations. Reducing the mass of vehicles is important to reduce the carbon dioxide emission. In order not to break the safety standards with the mass reduction, the strength of the used materials should be increased. The density of aluminium alloys is lower than that of steels, which is positive for weight reduction. In order not to break the safety standards with the mass reduction, the strength of the used aluminium alloys should be increased, therefore the modem alloys have higher strength. However, due their different alloying elements and the rigid disperse precipitates phase they create, the ductility of these materials is not so good. The bad formability is a serious technical challenge for automotive engineers. Because of this, the objective of this paper is to present the newest HFQ™ process that solve this problem.Az autóipari anyagok és technológiák fejlesztését, az utóbbi néhány évtizedben, alapvetően befolyásolták az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások. Ezen törekvés kielégítésének egyik lehetősége a járművek tömegének redukálásával elérhető károsanyag kibocsájtás csökkenése. A tömegcsökkentés viszont nem járhat együtt a biztonsági elvárások csökkenésével, ezért a felhasznált anyagok szilárdságát növelni kell. Az alumínium, az acélhoz viszonyított kisebb sűrűsége által, megoldást jelenthet a tömegcsökkentés tekintetében. Az utasbiztonsági előírások miatt azonban, ezen a területen csak a nagyszilárdságú ötvözött alumínium lemezek jöhetnek szóba melyeknél a nagy szilárdsági tulajdonságokhoz viszonylag korlátozott alakíthatósági tulajdonságok tartoznak. Ez a kis alakváltozó képesség komoly műszaki kihívás elé állítja a karosszéria elemek alakadásával foglalkozó mérnököket. Publikációmban ezen ellentmondás feloldására kifejlesztett ún. HFQ™ eljárás bemutatását tűztem ki célul.&nbsp

A vasalóerő átlagos felületi érdességre gyakorolt hatásának vizsgálata

Egy gépelem kifáradás elleni ellenállása annál nagyobb, minél kevesebb makroszerkezeti változást és belső inhomogenitást tartalmaz. Élettartam szempontjából meghatározó továbbá a kedvező a feszültségállapot és a kisebb felületi érdessége is. Publikációnk az érdességet hatékonyan csökkentő vasalási megmunkálás során beállított erő átlagos felületi érdességre gyakorolt hatásával, illetve annak véges-elemes modellezésével foglalkozik. A folyamat szimulációja DEFORM-2D szoftver alkalmazásával készül, megfelelve a gyakorlatban megvalósított vasalási paraméterek (vasalási erő, előtolás, sebesség) számszerű értékeinek is, ezáltal lehetővé téve egy összehasonlító elemzést gyengén ötvözött alumínium anyagminőség esetén